LoLin NodeMCU V3 szolgáltatásai és használata

A dolgok internete (IoT) a jelenlegi világunkban egy meghatározó trend. Ez a trend radikálisan megváltoztatja a munkát, mivel a fizikai dolgok és a digitális világ jobban összekapcsolódik mint valaha. Ezt szem előtt tartva az Espressif Systems kiadott egy kis méretű WiFi kompatibilis mikrokontrollert az ESP8266-ot, ami igen kedvező árú. Így most már világ bármely pontjáról minimális költség ráfordításával figyelemmel kíséri és vezérelheti IoT projektjeit.

1. ESP-12E (ESP8266MOD)

A fejlesztő lapunk tartalmazza magát a ESP-12E modult amiben megtalálható az ESP8266EX chip. A chip maga egy Tensilica Xtensa® 32 bites L106 RISC mikroprocesszorral rendelkezik, melynek működése 80–160 MHz között állítható, és támogatja az RTOS-t. 128 kB RAM és 4 MB flash memória (program és adattároláshoz) áll rendelkezésünkre a mindennapi használatra.

Az ESP8266 integrálja a 802.11b/g/n HT40 Wi-Fi adó-vevőt, így nemcsak WiFi-hálózatokhoz lehet csatlakozni, hanem akár saját hálózatot is létrehozhatunk, lehetővé téve más eszközök közvetlen csatlakoztatását a projekthez. Ezáltal a NodeMCU még sokoldalúbb eszköz számunkra.

2. Tápfeszültség

Az ESP8266 üzemi feszültségtartománya 3V-tól 3,6V-ig terjed. A lap rendelkezik egy LDO feszültségszabályozóval, hogy a feszültséget 3,3 V-on tartsa. Megbízhatóan képes akár 600mA-t is felvenni, ami több mint elegendő akkor is, ha az ESP8266 RF-adások során 80mA-t is fogyaszthat . Rendelkezünk három darab 3V (3,3V) és egy darab UV (5V) pinnel amik külső komponensek áramellátásához használható. A NodeMCU tápellátását MicroB USB csatlakozón keresztül látjuk el. Alternatív megoldásként, egy szabályozott 5V-os feszültségforrással a VIN pinen láthatjuk el közvetlenül az eszközt és annak perifériáit.

Az ESP8266 3,3 V-os tápegységet és 3.3V logikai szinteket igényel a kommunikációhoz. A GPIO pinek nem 5V toleránsak! Ha 5V vagy annál magasabb feszültségű perifériákkal szeretne dolgozni, akkor szintillesztőt kell használni.

3. Kapcsolók és LED

A NodeMCU-n két gomb található. Egy Reset gomb, amelyet természetesen a board visszaállítására használunk, valamint egy FLASH gomb a firmware frissítéséhez. Rendelkezünk még egy darab LED-el is, amely akár a felhasználó által programozható.

4. ESP8266 NodeMCU pin kiosztások

  • Táp (Power):
    • 1 db VIN: közvetlen áramellátás az ESP8266-nak és az rajta csatlakoztatott eszközöknek 5V-os szabályzott feszültségforrás esetén
    • 3 db 3V: 3.3V külső komponensek áramellátására
    • 1 db VUSB: 5V feszültség külső komponens számára
  • GND
    • 4 db GND pin
  • GPIO Pinek:
    • GPIO pinekhez különféle funkciók rendelhetők mint például I2C, I2S, UART, PWM és LED világítás
    • Konfigurálhatók alacsony vagy magas magas állapotra valamint nagy impedanciára is
    • Bemenetként akár CPU megszakításra is programozható
  • ADC
    • 10 bites analóg-digitális átalakító
  • UART
    • 2 db UART interfész (UART0 és UART1) melyek aszinkron kommunikációt biztosítanak (RS232 és RS485), és akár 4,5 Mbps-os kommunikációra képesek
    • Az UART0 (TXD0, RXD0, RXD2 és TXD2 pinek) kommunikációhoz használható
    • UART1 (TXD1 pin) csak adatátviteli jelet tartalmaz, ezért általában a napló nyomtatására használják
  • SPI
    • Két féle SPI-t (SPI és HSPI) tartalmaz
  • SDIO
    • Biztonságos digitális bemeneti / kimeneti interfészt (SDIO), amely az SD kártyák közvetlen használatára szolgál.
  • Control Pinek
    • EN pin: magas vagy alacsony állapot váltással vezérelhető, hogy minimum vagy maximum teljesítményen üzemeljen az eszköz
    • RST pin: reset
    • WAKE pin: mély alvási módból való felkeltésre használható

5. Programozás

Alapértelmezés szerint a Lua lenne a vezérléshez használatos nyelv, de az Arduino (C++) szerintem sokkal alkalmasabb a kezdőknek, mert rengeteg információ és segítség áll rendelkezésedre a kiterjedt közösség miatt. Fontos megjegyezni, hogy az előbbiekben megjelenő pin kiosztás különbözik attól a kiosztástól, amelyet a programozásához használunk. De ez majd a későbbiekben ismertetésre kerül.

A legtöbb projekt ami interneten található mind Arduino IDE-val vannak írva.


Következő cikk: Integrált LED villogtatás (LoLin NodeMCU V3)


Felhasznált irodalom:

0 Comments

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Log in with your credentials

Forgot your details?